laikus apostolkodás: az Egyház nem fölszentelt tagjainak (hívők) részvétele a Krisztustól kapott küldetés teljesítésében. - Fő területei a katekézis, szociális gondozás, karitatív tevékenység, missziók ügyének elősegítése. A 20 sz. első felében az →Actio Catholica szervezte és fogta össze egyhközs., egyhm. és országos szinteken. Amikor a II. Vat. Zsin. (1962-65) után a →világi hívők kötelességei és jogairól beszélünk, a ~ról van szó. A paphiány miatt új ~i forma a →lelkipásztori kisegítő. **